Boszorkánykövek

A világ számtalan kultúrájában tulajdonítottak nagy fontosságot a különféle köveknek, de ezek közül is a misztikus lyukas kövek voltak azok, amiket mágikus erejűnek véltek és különféle szakrális szertartásokban használtak. Sok nép körében ismertek voltak gyógyító erejükről, úgy gondolták, a természetes módon átlyukadt kövek viselése védelmet ad és távol tartja a gonosz erőket.

A természetben lyukas köveket (holey stones) vizek mellett, elsősorban tengerpartokon találhatunk. Ezeket egy vizicsiga fajta, vagy a víz lassú ereje törte át. Megtalálásukhoz éles szem és nagy kitartás szükséges, de a szorgalom meghozza gyümölcsét, még akkor is, ha nem hiszünk a boszorkánykövek erejében, egy nagyon érdekes és szép kaviccsal bővíthetjük a gyűjteményünket. Az ősi népek asszonyai úgy tartották, ezeknek a köveknek a lyukán keresztül bele tudják fújni fájdalmukat a földbe, hogy az átvegye és átalakítsa az energiákat. Bár férfiak számára is működhetnek a gyógyító erők, érdemes elsősorban a női energiákkal foglalkozóknak legalább egy ilyen követ maguknál tartaniuk.

Léteznek hatalmas méretű, kézzel faragott (men-an-tols) kövek is, amiket ősi ceremóniákon használtak, mert úgy hitték, azok kapuként szolgálnak az anyagi és a szellemi valóság között, így az újjászületési ceremóniákon a lélek megújulását és a világok közötti átjárást biztosították. Sírboltok, kőrakások mellett is felállítottak nagyobb, kifaragott sziklákat, hogy segítsék a holtak átjutását a másik világba.

A nagy méretű kövek a kelták házasságkötési szertartásainak is részei voltak. A házasulandók a lyukon keresztül fogták meg egymás kezét, így szimbolizálva az egyesülést és az áldást az elkövetkezendő közös életükre. Egy év házasság után lehetőségük volt visszatérni a kőhöz, hogy megerősítsék vagy lemondják a frigyet.

A kövek mágikus ereje

A lyukas köveket számtalan néven ismerte a néphagyomány, de szinte kivétel nélkül azok misztikus erejére utaltak ezekkel az elnevezésekkel. Boszorkányköveknek, banyaköveknek, tündérköveknek, szemköveknek, áldott köveknek, fúrt köveknek, a skandináv területeken pedig Odin - a viking mitológia főistene féreggé változva csúszott át egy kő lyukán, hogy ellopja a költészet mézsörét - köveinek nevezték a természetes úton átfúródott kavicsokat.

A kisebb boszorkányköveket az emberek a testükön viselték, hogy azok megvédjék őket a gonosz szellemektől és az ártó dolgoktól, de használták gyerekek fekhelye fölé akasztva is, hasonlóan az indiánok álomcsapdájához, hogy megóvják őket a rémálmoktól. Amikor egy ilyen védelemre használt kő eltört, úgy gondolták, elvégezte feladatát, és megóvta az illető életét.

Jószágok szállásába, házak bejárata fölé vagy azok ajtajára, ablakaira függesztették a mágikus erejű köveket, hogy otthonuktól is távol tartsák a nem kívánatos erőket. Védő funkciójuk mellett erőt, boldogságot és áldást is reméltek az emberek a lyukas kövektől, így többnyire magukon viselték vagy a közelükben tartották.

Más világok felderítésére és a jövő kifürkészésére is alkalmasnak vélték ezeket a köveket, innen ered a tündérkő elnevezésük is. Elterjedt volt az a nézet, hogy ha valaki teliholdkor átnéz a kő lyukán, megláthatja a tündéreket, más valóságokat és azok lényeit, vagy belepillanthat a jövőbe. Más helyeken úgy vélték, aki átnéz a lyukon, az képessé válik átlátni az illúzión és a hazugságokon is.

A nagy méretű átfúrt kövek erejét képesnek tartották arra is, hogy különféle betegségeket gyógyítsanak. A tuberkulózis és az angolkór elmulasztásához a gyerekeknek háromszor kellett keresztülbújniuk a lyukon, míg a reuma és gerincproblémák megszüntetéséhez a felnőttek kilencszer másztak át a résen. Amennyiben nem állt rendelkezésükre ilyen méretű boszorkányszikla, egy kisebb méretű lyukas követ dörzsöltek a beteg testrészhez, hogy elmulasszák a betegségeket.

Boszorkányfüggő

Lyukas kövünket hordhatjuk a nyakunkban vagy a zsebünkben is, a lényeg, hogy a céljainkat tartsuk szem előtt, és ahhoz határozzuk meg a legjobb helyét. Ha az otthonunk védelmére akarjuk használni, több követ természetes anyagú spárgával, zsinórral felköthetünk egy kisebb, szép formájú uszadékfára, amit ágy fölé, bejárati ajtóra vagy valamelyik ablakba akaszthatunk. A boszorkányfüggőt díszíthetjük szalagokkal, madártollakkal, csengőkkel is. Mágikus ereje mellett szép dísze is lehet otthonunknak.

A látókövek tisztítása

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy rátalálunk egy boszorkánykőre, hasonlóképpen járjunk el vele, ahogy a kristályokkal, kristálygömbökkel, mágikus tükrökkel, mivel ezek is mind a víz elem energiájával állnak kapcsolatban. Az első használat előtt hideg folyó vízzel vagy tengeri sós vízzel mossuk le a követ, és a hold vagy a nap fényénél töltsük fel erővel. Lehetőleg ne adjuk oda másoknak, hiszen minden közelünkben vagy magunkon tartott tárgy átveszi a személyes energiáinkat, rezgéseinket, ezáltal tisztábban is tudja visszaadni azt a számunkra, ahogy a kedvenc fotelünk, vagy a kisgyerekek saját takarója, megnyugtató, feltöltő, ismerős energiával rendelkezik.

Kövünket bőrszíjon vagy természetes anyagú zsinórra fűzve viseljük, kerüljük a fémláncokat és ne kössük le az erejét drótokkal sem.

Lehetőleg más ne fogja meg a köveinket, amennyiben mégis megtörténik, a tárgyat érdemes újra megtisztítanunk. Akkor is így járjunk el, ha tisztánlátásra akarjuk használni. Ha van bármilyen kozmikus energia (pl. Reiki) beavatásunk, végezzünk el egy energetikai tisztítást/kezelést. Ha ilyennel nem rendelkezünk, akkor is választhatunk többféle lehetőség közül, de igyekezzünk olyat találni, amiben hiszünk, amit komolyan tudunk venni. Legyünk kreatívak, figyeljünk arra, a kövünk mit igényel, és az alapján válasszuk ki a megfelelő tisztítási, energiafeltöltési módot.

A legegyszerűbb módszerek közé tartoznak a vizualizációs technikák. Ehhez vegyük a kezünkbe a boszorkánykövet, majd üljünk vagy feküdjünk le kényelmesen. Végezzünk egy lazító gyakorlatot, majd koncentráljunk arra, hogy egy tiszta vízenergia veszi körbe kövünket és elmos minden nem oda illő energiát. Igyekezzünk minél képletesebben elképzelni a folyamatot és figyeljünk közben az energiák változására is. Végezhetjük úgy is, hogy megfelelő ellazulás után elképzeljük, ahogy a tenyerünkből tiszta energia áramlik kifelé, amit ráirányítunk a kőre. Ha kapcsolatban állunk bármiféle szellemi lénnyel, angyallal, az ő segítségüket is kérhetjük szertartásunk során.

Tisztánlátás boszorkánykővel

A boszorkánykővel való munka hasonló a kristálygömb vagy a fekete tükör használatához. Mint minden segédeszköz, ez is csak arra szolgál, hogy 'anyagibb' formába öntse számunkra azokat a körülöttünk kavargó energiákat (hangokat, képeket stb) és szellemi lényeket, amiknek/akiknek a 'vételére' néhány médium kivételével a legtöbben nem képesek, illetve segítsenek abban is, hogy egy elmélyültebb, meditációs állapotba kerüljünk.

Kövünk első használatbavétele előtt - a tisztítás mellett - végezhetünk egy felszentelési szertartást is. Gyújtsunk meg néhány gyertyát, használjunk illóolajakat, füstölőszereket, hogy segítsük a ráhangolódásunkat másrészt annak az energiaminőségnek az áramlását, amit a tárgyba szeretnénk juttatni. Próbáljuk meg megtalálni a saját kövünkhöz tartozó tudatot, a „kő szellemét”, hogy segítségünkre legyen a továbbiakban.

Jövendöléskor a fentebb ismertetett módszerek egyikével tisztítsuk meg a követ, majd igyekezzünk ráhangolódni a minket körülvevő energiákra. Hunyjuk be a szemeinket és végezzünk el egy szokásos relaxációs gyakorlatot, majd egyik szemünkkel nézzünk át a lyukon. Legjobb, ha éjszaka végezzük a gyakorlatot, lehetőleg teliholdkor. Ebben az esetben irányítsuk a tekintetünket a holdra, majd figyeljünk a megjelenő képekre, érzésekre, hangokra stb.

Ne legyenek előzetes elvárásaink arról, hogy mit fogunk látni. Jövendölések, megérzések épp úgy érkezhetnek, mint színek, hangok vagy szellemek közlései. A kő ebben az esetben is csak átjáróként szolgál, ahogyan a régi időkben képzelték, a lelkünk számára nyit kaput, hogy beléphessünk egy másik világba, megismerhessünk olyan dolgokat, lényeket, amiket/akiket a mindennapi, normál tudatállapotunkban nem veszünk észre.

Ne ragaszkodjunk mereven semmiféle előíráshoz, törekedjünk arra, hogy a saját érzéseink alapján megtaláljuk a legmegfelelőbb technikát a kővel való munkához.

Amulettek és talizmánok

Akár amulettként, vagyis elhárító, védő, rontás elleni eszközként, akár talizmánként, azaz valamilyen vágyott esemény elérése érdekében használjuk a boszorkánykövünket, figyeljünk arra, hogy tisztán tartsuk és mindig a közelünkben legyen. Ha a kő esetleg különösebb külső behatás nélkül eltörne, biztosak lehetünk benne, hogy ellátta védő funkcióját. Ekkor tegyük a darabokat egy dobozba vagy dobjuk egy folyóba vagy tóba, és igyekezzünk pótolni egy másik boszorkánykővel.

Kapcsolat a szellemvilággal

Az egyik legismertebb módszer a szellemekkel való kapcsolatfelvételre az inga. Erre a célra legtöbbször egy zsinórra függesztett gyűrűt használtak, de manapság már sokféle - féldrágakövekből, fémből vagy fából készített - ingát vásárolhatunk. De ha van egy megfelelően kiegyensúlyozott, nem túl nehéz boszorkánykövünk, azt is megpróbálhatjuk felhasználni ingaként. Fűzzük át egy zsinóron vagy vékony bőrszalagon, majd kezdődhet az új ingánk programozása és használata.

Ehhez először is meg kell 'neki' tanítanunk a jelzéseket, azaz hogy melyik irányba forgás jelenti az igent, és melyik a nemet. Legegyszerűbb az óramutató járásával megegyező irányt kinevezni igen-nek, és a fordítottat nem-nek. Az ide-oda lengés legtöbbször a nem tudom-ot, vagy a talán-t jelzi.

Az inga programozása nagyon egyszerű. Először is a szokásos módon tisztítsuk meg hideg, folyó vízzel, majd fogjuk meg a zsinórját a hüvelyk- és a mutatóujjunk közé úgy, hogy legalább kb. 15-20 cm zsinór maradjon szabadon lógva, végén a kővel. Természetesen használhatjuk más hosszúságú zsinórral is, a lényeg, hogy megtaláljuk a saját technikánkat.

Ezután koncentráljunk arra, hogy ezentúl azt akarjuk, hogy amikor a válasz igen, az inga forogjon az óramutató járásával megegyező irányba. Amikor ez megtörténik, kérjük meg az ingánkat, hogy álljon meg. Ezután folytassuk a programozást a nem irányával, azaz az óramutató járásával ellenkező forgással. Ha az inga már azt teszi, amit kérünk tőle, nekifoghatunk a szellemidézésnek, és kérdéseket tehetünk fel. Akár hangosan, akár gondolatban kérdezünk, az ingánk válaszolni fog.

Összpontosítsunk a szellemre, akivel beszélni szeretnénk. Figyeljünk az energia változására (hidegebb vagy melegebb lesz, vagy csak úgy általában mozgást érzékelünk ott, ahol amúgy nem történik látható fizikai változás stb.). Amikor úgy érezzük, hogy a szellem már jelen van, kérjük meg, hogy az általunk feltett kérdésekre az ingánk segítségével válaszokat adjon. Természetesen olyan kérdéseket érdemes feltennünk, amikre igennel vagy nemmel lehetséges felelni, hiszen az ingánk csak erre képes. Amint végeztünk, köszönjük meg a segítséget, köszönjünk el, majd újra tisztítsuk meg a követ, mielőtt eltennénk.

Figyeljünk arra, hogy az ingát a mi izmaink mozgatják, a saját fizikai energiánkat kölcsönözzük a szellemek számára, akik nem rendelkeznek anyagi testtel, tehát igyekezzünk teljesen átadni magunkat a történéseknek, hogy ne a saját vágyainkat, félelmeinket vetítsük bele a válaszokba.

Más világok kifürkészése

A kristálygömb üvegből vagy természetes, áttetsző kristályból (pl. hegyikristályból) készül. A tisztánlátás egyik legfontosabb eszköze, mely alkalmas a különböző asztrális és szellemlényekkel való kapcsolattartásra is. Kaput alkot a világok között, akárcsak a látókövek, amiken keresztül a mágus vagy a boszorkány átküldheti asztrális testét más síkokra és fogadhatja is az onnan beáramló energiákat.

Bármire is használjuk féltve őrzött boszorkánykövünket, tartsuk tiszteletben a kőben lakozó erőt. Alakítsunk ki vele személyes kapcsolatot, mert minél inkább megnyílunk, annál hatékonyabb munkát végezhetünk a segítségével. Lehetőleg ne tartsuk elzárva, dobozokban, fiókokban. Ha nem akarjuk viselni, akkor akasszuk ki valahová vagy készítsünk boszorkányfüggőt, hogy különleges erejük és szépségük érvényesülhessen az életünkben.

Nayah

(Hihetetlen Magazin)

Biddy Early, az ír boszorkány

A kalandos életű bölcs javasasszony, Biddy Early (Bridget Ellen Connors) 1798-ban szegény gazdálkodócsaládban született Írországban, Kerry megyében.

Mint korának legtöbb embere, ő sem tanult meg írni és olvasni. Családjával írül beszélt, de ismerte az angol nyelvet, és egy vándorló ír népcsoport nyelvét, a shelta-t is beszélte.
Anyja, Ellen Early Connors gyógyfüvekkel és különféle növényekkel gyógyított, így Biddy is korán kitanulta a mesterséget. Gyermekkorát nagyrészt egyedül töltötte, és már akkor úgy hírlett róla, képes beszélni a tündérekkel. Később állítólag tőlük kapta meg híres kék palackját, amibe ha belenézett, az alján lévő sötét folyadékból ki tudta olvasni páciensei számára a legmegfelelőbb gyógymódot.

Amikor 16 éves lett, anyja a nagy szegénység és alultápláltság miatt megbetegedett, majd röviddel ezután meg is halt. Hat hónappal később Biddy apja, John Thomas Connors tífuszos lett és követte feleségét a sírba, így a fiatal lány egyedül maradt és el kellett hagynia otthonát.
Az elkövetkező években sorsa egyre hányatottabbá vált, egészen addig, míg megismerte Pat Malley-t, aki bár kétszer annyi idős volt, mint Early és előző házasságából volt egy fia is, John, mégis feleségül vette a hozomány nélküli lányt. Miután összeházasodtak, megszületett Biddy egyetlen gyermeke, Paddy.

Az asszony közös Feakle-i házukban kezdte meg igazi gyógyító praxisát és idővel komoly hírnevet is szerzett. A nap minden szakában jártak hozzá az emberek, állandóan volt valaki az otthonukban, aki a segítségét kérte.
Biddy soha nem kért pénzt a szolgálataiért, de a felajánlott adományokat, ajándékokat szívesen fogadta. A leggyakoribb fizetség a whiskey és a poitín, egy hagyományos, árpából vagy burgonyából erjesztett ír ital volt, mely olyan bőséggel állt rendelkezésükre, hogy nagy valószínűséggel ez okozta Biddy első férjének korai halálát. A nő még csak 25 éves volt, amikor 5 év házasság után megözvegyült és egyedül maradt kisfiával.

Nem sokkal Pat halála után az asszony újra megházasodott. A korban sokkal inkább hozzá illő mostohafia, John vette feleségül. Később fia, Paddy elhagyta a családi otthont és többé nem hallották hírét. Ám a szerencsétlenségek még koránt sem értek véget. A töménytelen alkohol végül végzett Biddy második férjével is, és a nő 42 évesen másodszor is egyedül maradt.
Harmadik férje, a nála fiatalabb, Clare megyéből származó Tom Flannery lett, akivel egy Kilbarron-i házba költöztek. A közelben lévő tavat később Biddy Early tavának nevezték el.

Mivel sok ember nem tudta megfizetni az orvosok ellátását, vagy nem kapta meg a megfelelő kezelést, és a papokra sem számíthattak, a boszorkány egyre ismertebbé és népszerűbbé vált a falubeliek körében.
Gyógynövényismerete és persze varázslatos, kék palackja mellett intuíciója, éleselméjűsége és emberismerete is segítette abban, hogy mindenkinek a legmegfelelőbb kezelést állapíthassa meg. A parasztok a jószágaik betegsége és egyéb, a gazdaságukat ért károk esetén is fordulhattak hozzá tanácsért.

A katolikus egyház befolyása akkoriban nagy hatással volt az emberek életére, így nem nézték jó szemmel Biddy tevékenységeit. A nép szerette, de a papok Biddy ellen beszéltek, ám ennek ellenére az emberek titokban így is felkeresték. Egy történet szerint egyszer még egy pap is elment hozzá, hogy kifürkéssze a titkait, de a nő egyből átlátott rajta és elküldte.
Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy 1865-ben boszorkányság vádjával bíróság elé állították, ám később elegendő bizonyíték híján kénytelenek voltak felmenteni.

1868-ban Tom Flannery is meghalt, így Biddy 70 éves korára harmadszor is megözvegyült. Egy évvel később azonban hozzáment negyedik, utolsó férjéhez, Thomas Meaney-hez, egy 30-as éveiben járó férfihoz, aki gyógyításért cserébe vette feleségül. A Kilbarron-i házban éltek egészen Thomas egy évvel később bekövetkező haláláig, ami szintén a túlzott alkoholfogyasztás számlájára volt írható.

Biddy 1874 áprilisában, nagy szegénységben halt meg. A Clare megyei Feakle temetőjében csak egy pap, és szomszédja, Pat Loughnane volt jelen a búcsúztatásánál, mert az emberek azt gondolták, félreértenék a jelenlétüket. Biddy ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszik, ám néhány helybéli azt állítja, tudja, hol van eltemetve.

A hányatott sorsú boszorkány temetésén a pap így emlékezett meg róla beszédében: "Azt hittük, egy démon él közöttünk Biddy Early személyében, de egy szentünk volt, és nem is tudtunk róla."

Azok az emberek, akik még személyesen ismerhették ezt a rendkívüli asszonyt, az 1950-es években meghaltak, így már csak a szájhagyomány viszi tovább a híres Biddy Early nevét. Személyének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Írországban ő az egyetlen javas gyógyító, akire név szerint emlékeznek. Clare megyében álló kunyhója ma már turistalátványosság, ám mágikus erejű kék palackja azóta sem került elő. Talán a tündérek visszavették, amikor már nem volt rá szüksége többé.